A Naprendszer hatalmas színpadán a Jupiter, a gázóriás ősidők óta kiemelkedő alakja. Több mint négy évszázaddal ezelőtt, 1609 decemberében Galileo Galilei felemelte kezdetleges távcsövét, és egy meglepő felfedezéssel ajándékozott meg bennünket: a Jupiter holdjait. Az Európa, a bolygó második legnagyobb holdja az első felfedezés során égi ékszerré vált. A történelem során ezek a galileai holdak lenyűgözőek voltak, de ma egy olyan felfedezés küszöbén állunk, amely megváltoztathatja a Naprendszerről alkotott elképzeléseinket.
Két tanulmány Az eminens folyóiratban megjelent legújabb tanulmányok Tudomány, vigyen el minket Európa mélyére, tárjon fel egy rejtélyt, amely évszázadok óta rabul ejti az emberiséget. Tudtuk, hogy az Európa felszíne szén-dioxidot (CO2) tartalmaz, de eredete továbbra is rejtély volt. A tudósok azon vitatkoztak, hogy a CO2 meteor becsapódások vagy más kozmikus kölcsönhatások miatt érkezett-e, vagy mindig jelen volt.
A kutatók azt fedezték fel, hogy Európa kincset véd a jégtakaró alatt: kiterjedtsós víz óceánja! Bár ez az óceán különbözik a földi óceánoktól, puszta létezése izgalmas. A legizgalmasabb a CO2 jelenléte, amely a földi élethez nélkülözhetetlen gáz. Bolygónkon a növények CO2-t használnak a növekedéshez és az oxigén előállításához. Ez elgondolkodtat bennünket: támogathat-e Európa valamilyen életformát?
A tanulmányok
Az A tudósok két független tanulmányt végeztek, mindkettő ugyanarra a meghökkentő következtetésre jutott. Az egyik tanulmányban Samantha Trumbo és Michael Brown csillagászok azt találták, hogy Európa egy régiójában a CO2 a földalatti óceánból származik, és a közelmúltban jelent meg. A másik, Gerónimo Villanueva NASA csillagász által vezetett tanulmányban kizárták annak lehetőségét, hogy az Európa felszínén lévő CO2 meteoritütközésekből származott, és megerősítették, hogy a földalatti óceánból származott.
Ez a felfedezés több okból is fontos. Először is kiderül, hogy Európának van egysósvizű óceánja, ami már önmagában is izgalmas. De a legizgalmasabb az, hogy a CO2 kulcsfontosságú a földi élet szempontjából. Ha van CO2 az Európán, akkor lehetnek olyan körülmények, amelyek alkalmasak az élet valamilyen formájára, bár nem feltétlenül hasonlítanak az általunk ismertekhez.
Ez a felfedezés az űrkutatás új korszaka felé hajt bennünket. Az Európa kiemelt célponttá válik, amikor életet keresünk saját naprendszerünkben. A CO2 jelenléte azt sugallja, hogy létezhetnek olyan körülmények, amelyek elősegítik az életet, bár talán nem egyenlőek azzal, ami a Földön van.
Mi a következő lépés?
A kutatás következő szakasza Európa mély óceánjának kémiai összetételének tanulmányozására összpontosít. A tudósok azt akarják kideríteni, mi van még a CO2-n kívül. Tanulmányozzák az élethez nélkülözhetetlen elemek bőségét, ami elengedhetetlen annak megállapításához, hogy Európa lehet-e az a hely, ahol az élet virágozhat, és van-e lehetőség földönkívüli élet megtalálására a Naprendszerünkben. p>
A James Webb Űrteleszkópnak köszönhetően izgalmas bizonyítékokat szereztünk arra vonatkozóan, hogy az Európa, a Jupiter holdja rendelkezik a szükséges összetevőkkel az élet kikötőjéhez. A felszínén talált CO2 egyföldalatti óceánból származik, ami új távlatokat nyit a Földön túli élet keresésében. Ez a felfedezés arra emlékeztet bennünket, hogy univerzumunk lenyűgöző hely, és még sok felfedeznivaló van a minket körülvevő hatalmas térben.
